TAPOLCAI - TAVASBARLANG


TAPOLCAI - TAVASBARLANG

Előzetes bejelentkezés nélkül látogatható:

2008. január 2. -március 14.:   szombatonként 10.00-16.00 óra
március 15.- június 30.:             minden nap 10.00 - 17.00 óra
július 1. - augusztus 31.:            minden nap 9.00 - 19.00 óra
szeptember 1. - október 31.:    minden nap 10.00 - 17.00 óra

 

egyéb napokon bejelentkezéssel,
2 nappal az érkezés előtt. (min. 15 fő)

 







 

Belépődíj:
Felnőtt: 1000,-Ft/fő
Kedvezményezett: (nappali tagozatos diák, nyugdíjas, pedagógus, Magyar Természetbarát Szövetség, Magyar Turista Egyesület, WWF Pandaklub, valamint a Magyar Madártani Egyesület tagjai) 850,-Ft /fő
Gyermek: (4 - 14 éves) 700,-Ft/fő
 

A belépőjegy a csónakázás, az alapbiztosítás díját valamint az ÁFA-t is tartalmazza. 
Utolsó jegyváltási lehetőség a barlangzárás időpontja előtt 30 perccel. A pénztárnál kizárólag forintot fogadunk el. Kérjük, hogy kedvezményezett jegy váltásához szíveskedjenek érvényes igazolványukat előkészíteni és azt a pénztárnál bemutatni. A rendes nyitva tartási napokon előzetesen bejelentkező csoportokat nem tudunk soron kívül fogadni, a látogatás az érkezés sorrendjében történik. Köszönjük megértésüket!
 

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.
A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják. 
A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol - a medence tájképét alapvetően meghatározó - napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 oC-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik. 

E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 oC-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé. A számos forrásszájon - a jégkorszakok óta - feltörő víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja. Az 1800-as évek végén medrét a felső szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang.
 

A tavasbarlang élővilágának közismert és legfeltűnőbb képviselője a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), egy apró halfajta, amelyet a tapolcaiak csetrinek hívnak.

A Tapolcai-tavasbarlang egyike volt hazánk azon alig kéttucat barlangjának, melyeket a barlangok általános védettségének kimondása előtt, már 1942-ben - hazánkban másodikként - védelem alá helyeztek. 1982 óta fokozottan védett; kiemelt védelmi státuszát geológiai, genetikai, morfológiai, hidrológiai és biológiai értékei, valamint kiterjedése indokolja.